Nem létezik megbízható, országos szintű adatbázis az akadálymentes helyszínekről, ezért a fogyatékossággal élők és az idősek nem tudnak valóban akadálymentes helyeket találni. A rendelkezésre álló információk sok esetben nem ellenőrzöttek, így gyakran csak a helyszínen derül ki, hogy az adott hely valójában nem akadálymentes, ami korlátozza a társadalmi részvételt. Amire szükség van, az közösségi alapon épülő, alulról szerveződő, az érintettek által létrehozott, folyamatosan ellenőrzött városi adatbázisok hálózata.
Belépőjegy az akadálymentes Pécsre
Projektgazda szervezet: People First Közhasznú Egyesület - Pécs, People First Public Benefit Association - Pécs
Felelős személy: Pataki Veronika
2026
Jelölt
HU
Civil társadalom / Szociális gazdaság
Diverzitás
Oktatás
Helyi fejlesztés
Az Akadálymentes Pécs Adatbázis megmutatja, hogyan képes egy közepes méretű város alulról építkezve rendszerszintű változást elérni. Az akadálymentességgel kapcsolatos tudás nem felülről érkezik, hanem közösségi alapon szerveződik. Az adatbázis láthatóvá teszi a láthatatlant, rávilágít a mindennapi akadályokra, és ezzel társadalmi szemléletváltást indít el. Az ingyenes hozzáférés mind a felhasználók, mind a feltárt helyszínek számára alapvető, egyszerűsége pedig lehetővé teszi, hogy más városok is könnyen átvegyék a modellt.
A legfeljebb négy fős, fogyatékossággal élő egyesületi tagokból álló feltáró csapatok helyszíni bejárásokat végeznek egy szakmai csekklista alapján. A leírásokat és fotókat a projektkoordinátornak küldik, aki ellenőrzi, véglegesíti, majd magyar és angol nyelven feltölti az adatbázisba. Az informatikai szakértő a rendszer fenntartását végzi. A projektkoordinátor felel a marketingért, a partnerségek építéséért, a forrásteremtésért és a modell továbbadásáért. A helyszínek tulajdonosai hírlevélen keresztül értesülnek a legújabb fejlesztésekről, vissza is jelezhetnek, de a team tagjai is folyamatosan frissítik az információkat.
A „Semmit rólunk nélkülünk” elv értelmében az alacsonyabb önbizalommal rendelkező emberek is valódi cselekvési lehetőséghez jutnak. A közösség erősödik, miközben a döntéshozók egyre inkább városi erőforrásként tekintenek az akadálymentességre. A hatás mérésére a bevont résztvevők számát, társadalmi részvételük szintjét, a partnerségek bővülését, valamint az akadálymentes helyszínek összehasonlító elemzését használjuk.
A közösségi bevonásra, a személyes tapasztalatokra, a nyitottságra és a mérhetőségre épülő modell jól alkalmazható más városokban, régiókban és akár országos szinten is. Különösen releváns magyar városokban, turisztikai célterületeken és nemzetközi partnerségekben. Olyan kontextusokban működik hatékonyan, ahol a személyes tapasztalat hitelesebb és relevánsabb, mint a hivatalos információ, például a fenntarthatóság, az oktatás vagy a közösségi szolgáltatások területén.